családi kedvezmény a gyakorlatban
Sokan bizonytalanok, hogy mennyi családi kedvezményre jogosultak. Összegyűjtöttük a gyakorlatban felmerült kérdéseket.
Kinek mennyi jár?
A családi kedvezményben – az egyéb feltételek fennállása mellett – csak azok részesülhetnek, akik munkával szerzett, vagy egyéb összevonandó személyi jövedelemadó-köteles jövedelemmel rendelkeznek. Két elemből áll:
· az összevont adóalapból (adóelőleg-alapból) levonható adóalap-kedvezményből
· a tb-járulékokat csökkentő járulékkedvezményből.
A családi kedvezményt csak az ún. kedvezményezett eltartottak után lehet igénybe venni, mértéke viszont a családban élő eltartottak számától függ.
Kedvezményezett eltartott:
· az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) szerint családi pótlékra jogosult;
· a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig (ikerterhesség esetén minden születendő gyermeket kedvezményezett eltartottként kell figyelembe venni);
· az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult;
· a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
A kedvezményezett eltartott után érvényesíthető családi kedvezmény összegének meghatározása szempontjából eltartottnak számít a kedvezményezett eltartott, továbbá az is, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető. Ilyenként (kérelemre) az vehető figyelembe, aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan (nappali, esti, levelező) képzésben tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, és legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelemmel nem rendelkezik. Jövedelemnek az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott – belföldről vagy külföldről származó – vagyoni érték (bevétel) számít, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.
Az összevont adóalapból levonható összeg – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
2015-ben:
· egy és kettő fő esetén fejenként 62 500 forint,
· három és minden további fő esetén fejenként 206 250 forint;
2016-ban:
· egy fő esetén 66 670 forint,
· kettő fő esetén fejenként 83 330 forint,
· három és minden további fő esetén fejenként 220 000 forint.
A családi adóalap kedvezménynek azt a részét, amelyre az adóalap nem nyújt fedezetet, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékból és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból családi járulékkedvezményként lehet érvényesíteni. A családi járulékkedvezmény a biztosítottat megillető, a szja szerinti családi adóalap kedvezmény összegéből a biztosított által, vagy a közös igénybevételre jogosult biztosítottak által közösen, és/vagy a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen már érvényesített összeg levonása után fennmaradó rész 15 (2015-ben 16) százaléka, de legfeljebb a szja alapra megállapított járulékok összege.
A családi kedvezmény érvényesítésével elérhető többletbevétel összege 2016. január 1-jétől egy kedvezményezett eltartott esetén havi 10 ezer, kettő kedvezményezett eltartott esetén havi 25 ezer, három kedvezményezett eltartott esetén havi 99 ezer, és minden további kedvezményezett eltartott esetén további havi 33-33 ezer forint.
Ha a családban kedvezményezett eltartott mellett eltartott is van
A kedvezmény meghatározásának néhány sajátos esete a 2016-ban érvényes mértékek alapján például:
–1 iskolás (kedvezményezett eltartott) gyermek és 1 egyetemista (eltartott) esetén a kedvezmény havi 12 500 forint
–1 iskolás (kedvezményezett eltartott) gyermek és 2 egyetemista (eltartott) esetén a kedvezmény havi 33 000 forint;
–2 iskolás (kedvezményezett eltartott) gyermek és 1 egyetemista (eltartott) esetén a kedvezmény havi 2x33 000 forint.
Diákmunka és családi kedvezmény
Egy családban két iskoláskorú gyermek mellett a harmadik már elmúlt 18. éves, de még nappali tagozaton középiskolába jár, és a tanulmányai mellett diákmunkát is vállal egy áruházban. Kérdés, hogy ebben az esetben milyen összegű családi kedvezmény jár a családnak.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) szerint családi pótlékra (iskoláztatási támogatásra) jogosult - többek között - a tankötelezettsége megszűnését követően is a szülő a saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel, ha a gyermek közoktatási intézmény tanulója, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti. Ezt nem zárja ki az sem, ha a tanuló diákmunkát vállal. Mindebből következően ez a gyermek kedvezményezett eltartottnak minősül, vagyis a szülők érvényesíthetik utána a családi kedvezményt, tehát (20 éves koráig) ameddig középiskolás, a kisebb gyermekkel együtt havi 3x220 ezer forint 15 százalékának megfelelő összeg érvényesíthető a szülők adójából, illetve járulékaiból.
Hasonló kérdés, hogy ha a 16 éves gyerek nyáron 3 hónapig dolgozott, kedvezményezett eltartottnak minősül-e. Amennyiben középiskolás, a Cst. hivatkozott rendelkezése értelmében jár utána családi pótlék, tehát kedvezményezett eltartottként vehető figyelembe.
Hány éves korig lehet a gyereket eltartottként figyelembe venni az adókedvezmény számításánál?
Az eltartottnál korhatár önmagában nincs, mivel a családi pótlék (és a családi kedvezmény) összegének megállapítása szempontjából a családok támogatásáról szóló törvény szerint [12. § (1) bekezdés ab) pont] azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket is figyelembe kell venni, aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres, azaz legalább három egymást követő hónapban keletkezett, a mindenkori havi minimálbér összegét meghaladó jövedelemmel nem rendelkezik.
Ha például egy munkavállaló két gyermeke OKJ képzésben tanul, az egyik 21 éves, így családi pótlékra nem jogosult, a másik 20 éves, és jár utána a családi pótlék az érvényesítés szempontjából a 20 éves kedvezményezett eltartott, míg a 21 éves csak eltartott.
Mikor kap a munkavállaló az egy gyermeke után emelt összegű családi pótlékot a családi pótlékra már nem jogosult, de még tanuló gyermeke beszámításával?
Akkor, ha ezt kérelmezi a kormányhivatalnál, és csatolja a tanulói jogviszonyról a képző intézmény által kiállított igazolást.
Honnan lehet tudni, hogy kinél kell a 20 évnél idősebb gyermeket beszámítani eltartottként?
Erről a magánszemélynek kell nyilatkoznia a családi kedvezmény érvényesítését kérő nyomtatványon. Ezt a nyilatkozatot akkor is megteheti, ha nem igényelte a kisebb gyermeknek ilyenkor járó magasabb összegű családi pótlékot, feltéve, hogy rendelkezik a képző intézmény igazolásával az idősebb gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyáról, és ennek a gyermeknek nincs rendszeres, azaz legalább három egymást követő hónapban keletkezett, a mindenkori havi minimálbér összegét meghaladó jövedelme.
Jár-e a kedvezmény olyan hónapra tekintettel, amikor a jogosultnak nem volt adóköteles jövedelme?
Hány hónapban veheti igénybe a családi kedvezményt adóbevalláskor az, aki év közben 4 hónapban nem vette igénybe, mert csak 8 hónapban volt jövedelme?
A kedvezmény – attól függetlenül, hogy a jogosultnak van-e az adott hónapban jövedelme – minden olyan hónapra jár
· amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
· amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
· amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik [Szja tv. 29/A.§ (6) bekezdés].
Ez azt jelenti, hogy az olyan hónapra járó kedvezményt, amelyet jövedelem hiányában év közben nem lehetett érvényesíteni, az adóbevallásban lehet igénybe venni, ha arra az éves összevont adóalap adója és járulékai fedezetet biztosítanak.
A családi kedvezményt havonta a rendszeres jövedelem adóelőlegéből, járulékaiból, illetve az év egészére megállapított összegben az adóbevallásban (a munkáltatói elszámolásban) az összevont adóalap adójából és a járulékalapot képező tényleges jövedelem járulékaiból lehet igénybe venni.
Mikor és hogyan érvényesíthető a családi kedvezmény?
Az ugyanazon kedvezményezett eltartott után közösen jogosult magánszemélyek (házastársak, regisztrált élettársak, a közös gyermek tekintetében a nem regisztrált élettársak) havonta már az adóelőlegnél is közösen vehetik igénybe a kedvezményt, illetve ettől függetlenül az adóbevallásban (a munkáltatói elszámolásban) alkalmazhatják annak megosztását. Ez a lehetőség arra az esetre is vonatkozik, amikor a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.
A családi kedvezmény megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adó megállapításban – a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetének kivételével – független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.
Közös jogosultság hiányában a havi közös érvényesítésre nincs lehetőség, csak az adóbevallásban (a munkáltatói elszámolásban) alkalmazható megosztás, feltéve, hogy a jogosultak egyike sem veszi igénybe az egyedülállóknak járó magasabb összegű családi pótlékot.
A kifizetők a járandóságok adóelőlegének, járulékainak megállapításánál a családi kedvezményt akkor veszik figyelembe, ha a számfejtés előtt rendelkezésükre áll a kedvezményre jogosultak írásbeli nyilatkozata. A nyilatkozat adható esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) érvényesen.A családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozat
Fontos, hogy járulékkedvezmény érvényesítésére vonatkozó előleg nyilatkozatot csak a családi adóalap-kedvezményre jogosult magánszemély tehet, azaz nem tehet ilyen nyilatkozatot a családi adóalap-kedvezmény érvényesítésére a saját jogán nem jogosult magánszemély.
Több jogosult esetén (akkor is, ha nem osztják meg) az érintett magánszemélyeknek közös nyilatkozatot kell tenniük, amelynek a jogosultság (magzat esetében a várandósság) tényének közlése mellett tartalmaznia kell, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe. A nyilatkozatban egymás adóazonosító jelét, valamint az eltartottakra vonatkozó adatokat is (2017-től majd az eltartottak adóazonosító jelét is kötelezően) fel kell tüntetni.
Közös igénybevétel esetén a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kedvezmény összegének - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztására vonatkozó döntést is. Jelölni kell azt is, hogy az eltartottak (ideértve a magzatot is) az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, továbbá azt is, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében történik közös érvényesítés, vagy a kedvezmény megosztására jogosult házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében, hogyan osztják meg a kedvezményt. Például válás és új élettársi kapcsolat esetén egy magánszemély az adott éven belüli időszakok szerinti családi állapot alapján egymás után akár több más magánszeméllyel is érvényesítheti közösen a családi kedvezményt ugyanazon kedvezményezett eltartottra tekintettel. Lényeges azonban, hogy ugyanazon gyermek után közös érvényesítés esetén is csak egyszeresen jár a kedvezmény.
Családi kedvezmény élettársaknál
Az élettársak a közös gyermekek tekintetében a házastársakkal azonos elbírálás alá esnek, míg csak az adóbevallásukban, munkáltatói adómegállapítássukban oszthatják meg a nem közös gyermek után járó kedvezményt (feltéve, hogy a gyermeket egyedül nevelőnek járó magasabb összegű családi pótlékot egyikük sem veszi igénybe), és esetükben a nem közös gyermek csak annál a félnél számítható be az eltartottak számába, aki a gyermek vér szerinti szülője (azaz aki e gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult).
Ugyanakkor a családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) 7. § (1) bekezdése a) pontjának 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezése értelmében családi pótlékra (és ebből következően a családi kedvezményre) jogosult lehet a szülővel együtt élő élettárs is, ha az ellátással érintett nem saját gyermekkel életvitelszerűen közös a lakó vagy tartózkodási helye, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (ENYER), vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. Ez azt jelenti, hogy azok az élettársak, akik ennek a feltételnek megfelelnek, a családi kedvezmény mértékének meghatározása és közös igénybevétele szempontjából a nem közös gyermekeket is ugyanúgy vehetik figyelembe, mintha házastársak lennének. Az ENYER-be történő felvételt, illetve a közokiratba foglalást személyesen megjelenve a két személy közösen kérheti a közjegyzőtől.
Viszont az előzőek szerint nem regisztrált élettársi kapcsolatban például, ha az anyának van 2 saját gyermeke, akik közül egy közös az élettárs apával, az apa csak egy saját gyermek után 66 670 Ft, míg az anya 2x83 330 Ft összegben jogosult havonta a családi kedvezményre. Az anya adóelőleg-nyilatkozatot havi 2x83 330 Ft-ra adhatna, de ha neki nincs adóköteles jövedelme, az apa csak a saját gyermek után járó havi 66 670 Ft-ra adhat nyilatkozatot. Ekkor, ha egyikük sem veszi igénybe az egyedülállók emelt összegű családi pótlékát, az adóbevallásukban élhetnek a megosztás lehetőségével. Ez azt jelenti, hogy az anya jogosultsága alapján járó 12x2x83 330=1 999 920 Ft-nak az általa még nem érvényesített részét az apa érvényesítheti. Mivel a kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után csak egyszeresen vehető figyelembe, ez 1 999 920-12x66 670=800 040 Ft lehet akkor, ha az apánál 12x66 670 Ft-ot év közben már figyelembe vettek.
Magzati kedvezmény élettársaknál
Kérdés, hogy az élettárs apa, mikor hogyan veheti igénybe a magzati családi kedvezményt? Van, aki állítja, az anya munkahelyének el kell fogadnia, hogy apa veszi igénybe a kedvezményt a 91. naptól.
A várandósság időszakában az anya és házastársa (akkor is, ha a magzat nem tőle származik), egyaránt jogosult a kedvezményre, az élettárs (akkor sem, ha a magzat tőle származik) viszont nem, ő az adóbevallásába/munkáltatói adómegállapításában jogosult a kedvezmény megosztására.
Ha a kedvezmény várandósság alapján jár, a várandósságról szóló nyilatkozatot orvosi igazolás alapján lehet megtenni (az igazolást nem kell csatolni a nyilatkozathoz, illetve az adóbevalláshoz), de az elévülési idő végéig meg kell őrizni. Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.
A családi adókedvezményt több munkáltatónál is igénybe lehet venni?
Ha egy magánszemély egyik munkahelyén heti 40 órás, a másik munkahelyén részmunkaidős, mindkét munkáltatójánál kérheti a családi kedvezmény érvényesítését?
Ennek jogszabályi akadálya nincs.
Családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozat az adóelőleget megállapító munkáltató számára adható. Ilyennek minősül a kifizető akkor, ha
· a magánszemély vele munkaviszonyban (ide értve az adózás szempontjából azonosnak tekintett hasonló, például köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyokat is) áll, vagy
· a magánszemély részére rendszeresen munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást fizet.
Ez azt jelenti, hogy a családi kedvezményt nem csak a rendszeres havi bérek adóelőlegénél lehet (kell) figyelembe venni, hanem minden olyan esetben (például megbízási szerződés alapján, tiszteletdíj, személyes közreműködői díj esetében), amikor a járandóság havonta rendszeresen esedékes, így akár két munkáltatónak is adható nyilatkozat.
Csakhogy az Szja tv. szerint, ha a magánszemély az adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény, elsőházas kedvezmény vagy más adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb 10 ezer forintot meghaladó szja befizetési különbözet mutatkozik, annak 12 százalékát különbözeti-bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Emellett, ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie, továbbá ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot meghaladja, annak szintén 12 százalékát különbözeti bírságként meg kell fizetnie.
Ezért több munkáltató esetén a magánszemélynek úgy kell nyilatkoznia, hogy a munkáltatók által figyelembe vett kedvezmény együttes összege ne haladja meg a ténylegesen járó kedvezmény összegét, azaz ne történjen többszörös igénybevétel.
Ha valamelyik gyermek csak eltartott, mi lesz a jogosultság jogcíme?
Mivel az eltartott után nem jár a családi kedvezmény, őt csak a kedvezményezett eltartott/eltartottak számára járó családi kedvezmény összegének meghatározása szempontjából (neve előtt 2-es kóddal jelölve a nyilatkozaton), kell figyelembe venni, a jogosultság jogcíme kódkockát pedig (jogosultság hiányában) értelemszerűen nem kell kitölteni.
Ha a munkavállaló elfelejtett nyilatkozni
A februárban (vagy később) beérkező nyilatkozat alapján a családi kedvezmény érvényesíthető-e visszamenőleg? Ennek nincs akadálya, ha a munkáltató vállalja a kiesett hónapokra vonatkozó 08-as bevallás önellenőrzését.
A passzív GYED-en lévő anyukák érvényesíthetik a családi járulékkedvezményt?
A passzív GYED idején a biztosítás szünetel, ezért a járulékkedvezmény nem érvényesíthető. Azonban, ha van az édesanyának az összevont adóalapba tartozó olyan adóköteles jövedelme, amely után egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére köteles, akkor a járulékkedvezményt igénybe veheti.