- info@centerkonyveles.hu
- +36 30 738 3369, +36 30 426 4654
Az Országgyűlés által elfogadott, az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény 38. §-a két tekintetben módosította a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt (Tbj.). Összefoglaltuk egy példán keresztül.
a) Az egészségügyi szolgáltatási járulék az inflációt követő mértékben emelkedik [Tbj. 19. § (4) bekezdése], a korábbi havi 6.930 (napi 231) forintról havi 7.050 (napi 235) forint
Ennek fizetésére továbbra is az alábbi személyi kör kötelezett:
b) A fentiekben hivatkozott 2015. évi LXXXI. törvény a személyi jövedelemadó-kulcs mértékét január 1-jétől 16 százalékról 15 százalékra csökkentette.
Ezt a változást a Tbj. családi járulékkedvezményt tartalmazó szabályain is át kellett vezetni [érintett rendelkezések: Tbj. 24/A. § (3) bekezdése, 51. § (2) bekezdése, 51/A. § (2) bekezdése, 51/A. § (3) bekezdése.] A szabályozás szerint a magánszemélyt egyébként megillető, de a személyi jövedelemadóból elegendő jövedelem hiányában nem érvényesített családi kedvezmény 15 százalékának megfelelő összeg, de legfeljebb a magánszemély által fizetendő járulékok együttes összege vehető figyelembe családi járulékkedvezmény címén.
Példa 2016-ra – a családi járulékkedvezmény számítása
Egy kétgyermekes apa havi keresete 120.000 forint. A két gyermek után figyelembe vehető adóalapot csökkentő összeg a 2016. évben (2 x 78.125 forint) = 156.250 forint. Mivel az szja-alap csak 120.000 forintig csökkenthető, a fennmaradó 36.250 forint után a kedvezmény a járulékokból vehető figyelembe a következő módon:
A fenti összegek figyelembevételével a családi járulékkedvezményt 4.800 forint összegben a természetbeni egészségbiztosítási járulék, 638 forint összegben a pénzbeli egészségbiztosítási járulék terhére kell érvényesíteni. Tehát adott hónapban csak 2.962 forint pénzbeli egészségbiztosítási- és 12.000 forint nyugdíjjárulékot kell levonni a dolgozótól.