Széchenyi 2020

Jelenlegi hely

Kultúrális járulék

A gazdálkodók nemzeti kulturális járulékfizetési kötelezettségét a Nemzeti Kulturális Alapról szó- ló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: törvény) írja elô. A Nemzeti Kulturális Alap az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerinti elkülönített állami pénzalap, melyet a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, meg- ôrzésének, terjesztésének támogatása érdekében hoztak létre.

Járulékkötelesek egyes dísztárgyak, könyvek, újságok, folyóiratok, video-, kép- és hangfelvételt tartalmazó lemezek, szalagok, híradástechnikai termékek, fotokémiai anyagok, fényképészeti eszközök, szótár, enciklopédia, reklámanyagok, nyomdaipari gép, írógép, másológép, ékszer, hangszer, játék, díszítô termék, mûalkotás, gyûjtemény, régiség. Járulékköteles szolgáltatások az egyes felsorolt termékekkel kapcsolatos tevé- kenységek (például videokazetták-, DVD kölcsönzése, hirdetés, fényképészet, mûalkotás-kiskereskedelem, stb.). Járulékköteles továbbá az épület, egyéb építmény kivitelezése. Járulékmentesek a mûködô mûvészeti zsûrik által minôsített képzô-, ipar- és fotómûvészeti alkotások, a szerzô által értékesített, szerzôi jogi védelem alatt álló eredeti alkotás és szolgáltatás, valamint az elôadómûvészi tevékenység.                                                                             Nem kell kulturális járulékot fizetni azon termékek eseté- ben, amelyeknek a járulék fizetésére kötelezett személy által történô értékesítése az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény rendelkezései szerint termék Közösségen belüli értékesítése vagy termék Közösség területén kívülre történô értékesítése jogcímen mentes az általános forgalmi adó alól, a szolgáltatások esetén pedig akkor, ha a teljesítés helye belföld.                                                                                                                                                                                                                                                    A járulékalap megállapítása során az árbevételt csökkenti: • a hirdetési tevékenységbôl (SZJ:74.4) származó árbevétel meghatározásakor a számlával igazolt, ugyanilyen SZJ szám alá tartozó igénybe vett szolgáltatás ellenértékeként kifizetett összeg, • azon terméknek az értékesítésébôl származó bevé- tel, amelynek a vevô általi - változatlan formában történô - továbbértékesítése az áfa-törvény rendelkezései szerint termék Közösségen belüli értékesí- tése vagy termék Közösség területén kívülre törté- nô értékesítése jogcímen mentes az általános forgalmi adó alól, • járulékfizetésre kötelezett által értékesített járulékköteles termék elôállításával vagy az általa nyújtott szolgáltatás teljesítésével közvetlenül összefüggô járulékköteles termékbeszerzések, igénybe vett szolgáltatások általános forgalmi adó nélküli beszerzési ára. A kulturális járulék alapja a járulékköteles termékek és szolgáltatások értékesítésének a számviteli törvény szerint az üzleti évben elszámolt árbevétele vagy egyéb bevétele. Azoknál az egyszerûsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyoknál, akik nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak az egyszerûsített vállalkozói adó alapjába számító bevétele. A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó járulékfizetésre kötelezett egyéni vállalkozó, valamint önálló tevékenységet végzô magánszemély esetében a kulturális járulék alapja a já- rulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak a szemé- lyi jövedelemadó alapjába beszámító bevétele.A járulékköteles épületek és egyéb építmények kivitelezése esetében kulturális járulékot a százhúszmillió forintot elérô vagy meghaladó összértékû építmények létrehozásának bekerülési költsége után kell fizetni. Bekerülési költségnek minôsülnek az építmény megvaló- sításának anyagköltségei és munkadíja. A törvény elôírja, hogy az építtetô köteles a kivitelezôt írásban tájékoztatni arról, hogy a megvalósítandó építmény kulturális járulékköteles, vagy nem. A kivitelezô járulékfizetési kötelezettsége ezzel egyidejûleg keletkezik, illetôleg szûnik meg. Amennyiben erre nem kerül sor, a járulékfizetési kötelezettség az építtetôt terheli. A kulturális járulék alapjának meghatározásakor a beruházás saját rezsis részét is figyelembe kell venni. A beruházás saját rezsis része után a kulturális járulékfizetési kötelezettség közvetlenül az építtetôt terheli. A kivitelezôt terhelô kulturális járulékot az egyéb ráfordítások között, az építtetôt terhelô kulturális járulékot pedig a bekerülési érték részeként kell kimutatni. A kulturális járulékot a járulék fizetésére kötelezett önadózás keretében maga állapítja meg, vallja be, és fizeti meg az adózás rendjérôl szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott bevallási gyakoriságnak megfelelôen. Amennyiben az építési szerzôdésben a teljesítés és a számlázás idôben elválik egymástól, a kivitelezô adókötelezettsége a számla kibocsátását követô hó 20. napján keletkezik. Az építtetô kulturális járulékfizetési és bevallási kötelezettsége, az aktiváláskor keletkezik. Az alábbiakban a nemzeti kulturális járulék témakö- rébôl vett, az adóhatósági ellenôrzés során feltárt esetekbôl mutatunk be néhány példát. Az épületek, egyéb építmények kivitelezése után fizetendô kulturális járulék az, amely a vállalkozás profiljától függetlenül, bárhol elôfordulhat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokszor pontatlanul értelmezve a jogszabályt, az építtetôt terhelô járulék kötelezettségrôl megfeledkeznek az adózók. Ha a kivitelezô által végzett teljesítmények után a kulturális járulék be is lett vallva, az építtetôt terhelô, a beruházás sajátrezsis része után fizetendô já- rulékot nem vallják be.

Esettanulmányok: A társaság Generálvállalkozói Szerzôdést kötött raktár és üzemcsarnok, illetve az annak rendeltetésszerû mû- ködéséhez szükséges valamennyi külsô berendezés (utak, parkoló, közmûvek, zöldterületek, stb.) létrehozására 490.000.000 Forint értékben. Mivel a beruházás bekerülési költsége az 5/A. § (2) bekezdésében meghatározott 120.000.000 Forintot eléri, ezért azt kulturális járulékfizetési kötelezettség terheli. A járulék mértéke, a törvény mellékletének III. pontja alapján raktárépület esetében 0,2 százalék. A kivitelezô cég a törvény 5/B. § (1) bekezdésének eleget téve nem a Generálvállalkozói Szerzôdésben, hanem külön írásos dokumentumban tett nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a szerzôdésben rögzítettek szerint a kulturális járulékot ô vallja be és fizeti meg. Az építtetô 2005. december 31-én aktiválta a raktárépületet, aminek bekerülési értéke a saját rezsis munkákkal együtt 741.030.484 Forintot tett ki. A beruházót a törvény 5/B. § (4) bekezdésének értelmé- ben a beruházás 490.000.000 Forintot meghaladó érté- ke után, 251.030.484 Forint után 502.601 Forint öszszegben kulturális járulék bevallási és fizetési kötelezettség terheli, mely kötelezettségének a törvény 6. § (1) bekezdése alapján az adózás rendjérôl szóló törvényben szabályozott bevallási gyakoriságnak megfelelôen a tárgynegyedévet követô hónap huszadik napjá- ig kell eleget tennie, az aktiválást követôen, egy összegben. A törvény 5/B. § (7) bekezdése szerint az építtetôt terhelô kulturális járulék bekerül a beruházás bekerü- lési értékébe. Egy ingatlan forgalmazással foglalkozó Kft. vegyes rendeltetésû ingatlant hozott létre. Mivel a beruházás bekerülési költsége az 5/A. § (2) bekezdésében meghatározott 120.000.000 Forintot eléri, ezért azt kulturális járulékfizetési kötelezettség terheli. Az épület alagsorá- ban tároló helységek, gépjármû beállók lettek kialakítva, a földszinten üzletek, vendéglátó egységek találhatóak, az elsô emeleten pedig irodának minôsített laká- sok épültek. Az épület további emeletein lakások találhatóak, melyek közül néhányat apartman hotelként kí- vánnak üzemeltetni. A törvény mellékletének III. pontja alapján a szállodaépületek, hivatali épületek, nagy- és kiskereskedelmi épületek-, garázsépületek, tárolók után 0,2 % mértékû kulturális járulékot kell fizetni. A 3 társaság az épületben található ingatlanokat érté- kesítési céllal hozta létre, ezért a könyveiben készletként tartja azokat nyilván. A beruházást generálkivitelezô végzi, a törvény 5/B. § (1) bekezdése értelmében írásban nyilatkozott a kivitelezô, hogy a kulturális járulékot megfizeti. A beruhá- zásnak saját rezsis költségei is vannak, a saját rezsis rész után a járulékot a törvény 5/B. § (4) bekezdésének értelmében a beruházó fizeti. Mivel az épületben lakóingatlanok is találhatóak, amik nem járulékkötelesek, ezért a járulékköteles ré- szek költségeit külön nyilván kell tartani, eleget téve ezzel a törvény 5/A. § (4) bekezdésében foglaltakkal, miszerint a járulékfizetésre kötelezettnek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amivel a já- rulékalap számítása egyértelmûen meghatározható. Az érintett ingatlanok használatba vétele részben megtörtént, ezek után a törvény 6. § (1) bekezdése alapján az építtetônek az adózás rendjé- rôl szóló törvényben szabályozott bevallási gyakoriságnak megfelelôen, a rendeltetésszerû haszná- latbavételt követôen, egy összegben a tárgynegyedévet követô hónap huszadik napjáig be kell vallani és meg kell fizetnie a járulékot. A törvény 5/B. § (7) bekezdése szerint az építtetôt terhelô kulturális járulék bekerül a beruházás bekerülési értékébe, így készletrôl lévén szó a készlet önköltségébe. Egy vállalkozás 2006. évben új gyártócsarnokot létesített, aminek bekerülési költsége 468.940.563 Forint volt. A beruházás bekerülési költsége az 5/A. § (2) bekezdésében meghatározott 120.000.000 Forintot eléri, ezért azt kulturá- lis járulékfizetési kötelezettség terheli. A járulék mértéke, a törvény mellékletének III. pontja alapján ipari épület esetében 0,2 százalék. Az adózó az adóhivatal felé megtette a bejelentést a beruhá- zás járulékkötelezettségérôl, a törvény 5/B. § (1) bekezdésében elôírt kötelezettségét, miszerint az építtetô köteles a kivitelezôket írásban tájékoztatni arról, hogy az építmény kulturális járulék köteles, nem tette meg. Az írásbeli tájékoztatás elmulasztása esetén a járulékfizetési kötelezettség az építtetôt terheli. A törvény 6. § (1) bekezdése alapján az adózás rendjérôl szóló törvényben szabályozott bevallási gyakoriságnak megfelelôen a tárgynegyedévet követô hónap huszadik napjáig kell eleget tennie, az aktiválást követôen, egy összegben. Az 5/B. § (7) bekezdése szerint az építtetô az ôt terhelô kulturá- lis járulékot a bekerülési érték részeként mutatja ki. A vállalkozás 2003. évben kezdte meg a 2003. év nyarán jogerôssé vált építési engedély alapján a saját tulajdonú üzemének rekonstrukcióját és egy iroda építését. A kivitelezôvel 2003-ban kötötte meg a vállalkozási szerzôdést a fenti munkálatokra. A beruházás megvaló- sításában több vállalkozás is részt vett. A használatbavé- teli engedély 2005. áprilisban lett jogerôs. A használatbavételi engedély alapján került sor a beruházás üzembe helyezésére, az aktivált érték 444.000.000,- Ft. Mivel a beruházás bekerülési költsége a törvény 5/A. § (2) bekezdésében meghatározott 120.000.000 Forintot eléri, ezért azt kulturális járulékfizetési kötelezettség terheli. A járulék mértéke, a törvény mellékletének III. pontja alapján ipari és hivatali épületek esetében 0,2 százalék. Az építtetô és a kivitelezô a kulturális járulék fizetésé- rôl a törvény 5/B. § (1) bekezdésében elôírt módon nem állapodott meg, emiatt a járulékfizetési kötelezettség az építtetôt terheli. A kulturális járulék alapja épületek és egyéb építmé- nyek kivitelezése esetén a százhúszmillió forintot elérô vagy meghaladó összértékû építmények létrehozásá- nak bekerülési költsége. Járulékfizetési szempontból bekerülési költségnek minôsülnek az építmény megvalósításának (megépítésének) anyagköltségei és munkadíja. Meglévô építmény esetében a bôvítéssel, funkció- változásával, átalakítással, élettartamának növelésével összefüggô költségeket kell figyelembe venni. A törvény 6. § (1) bekezdése alapján az építtetô az ôt terhelô kulturális járulékot utólag, az építmény üzembe helyezését követôen, illetve rendeltetésszerû használatba vételekor (aktiválásakor) az adózás rendjérôl szóló törvényben szabályozott bevallási gyakoriságnak megfelelôen, a tárgyhónapot követô hónap huszadik napjáig, egy összegben vallja be és fizeti meg. Az 5/B. § (7) bekezdése szerint az építtetô az ôt terhelô kulturális járulékot a bekerülési érték részeként mutatja ki.