Széchenyi 2020

Jelenlegi hely

Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher

A megszaporodó feladatok ellátása érdekében szükség lehet új munkavállalókra is. Az egyszerűsített foglalkoztatás megoldást jelenthet az alkalomszerűen felmerülő feladatok legális keretek között történő elvégzésére. A mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára létesíthető az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) rendelkezései szerint is munkaviszony.

Az Efo tv. alkalmi munkának minősíti: a munkáltató és a munkavállaló között:

a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és

b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és

c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig

létesített, határozott időre szóló munkaviszonyt.

 

 Az Efo tv. Meghatározza alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon foglalkoztatható munkavállalók maximális létszámát. A meghatározás során az átlagos statisztikai létszámot kell alapul venni. Ennek alapján azon munkáltató aki

 - főállású személyt nem foglalkoztat maximum egy főt,

 - egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,

 - hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,

 - húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát alkalmazhatja az egyszerűsített foglalkoztatás keretében.

A napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, de a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.

 Egyszerűsített foglalkoztatás létrejötte

Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni

  • a munkavállaló nevét, adóazonosító jelét és TAJ számát,
  • a munkáltató adószámát,
  • az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét, (alkalmi munka, mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka
  • a munkaviszony napjainak számát.

Amennyiben a munkavállaló másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított [1] és ezt a munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt az illetékes állami adóhatóságnak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg bejelenteni köteles.

Harmadik országbeli állampolgár - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével - kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható az Efo tv. szerint létesített munkaviszony alapján.

A munkáltató eldöntheti, hogy bejelentési kötelezettségét elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, vagy az országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül, telefonon teljesíti. De mindkét esetben szükség van arra, hogy a munkáltató az ügyfélkapun keresztül előzetesen regisztrálja magát.

 

Az egyszerűsített foglalkoztatással létesített munkaviszony adataira vonatkozó elektronikus úton történő bejelentéshez számítógépen ki kell tölteni a 16T1042E jelű elektronikus adatlapot, és ezt az ügyfélkapun keresztül kell megküldeni az állami adóhatóság részére. A bejelentés visszavonására és módosítására - így különösen a munkaidő változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén -, a bejelentett adatokban bekövetkezett változás bejelentésére is a 16T1042E jelű adatlap szolgál. Az adatlap kizárólag a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) oldalról tölthető le, kereskedelmi forgalomban nem kapható.

Telefonon történő bejelentés a központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül - a 185-ös, országon belül helyi tarifával hívható számon történik, - a bejelentő adóazonosító jelének megadásával.

A központi ügyfélszolgálat a bejelentést rögzíti, és a bejelentőt a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. A központi ügyfélszolgálat az adatokat továbbítja az állami adóhatóság számára.

 

A jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt az Efo tv. szerinti egyszerűsített munkaszerződés megkötésével is lehet létesíteni, a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. A munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait.

 Díjazás

Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony díjazására a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseiből kell kiindulni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.

 

2015-ben a minimálisan kifizetendő bérek az egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán
- minimálbér (604 Ft/óra) 85%-a, azaz 513 Ft/óra, vagy 
- a szakképzettséget igénylő munkakörökben garantált bérminimum (702 Ft/óra) 87%-a, azaz 611 Ft/óra.

2016-ban a minimálisan kifizetendő bérek az egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán
- minimálbér (639 Ft/óra) 85%-a, azaz 543 Ft/óra, vagy 
- a szakképzettséget igénylő munkakörökben garantált bérminimum (742 Ft/óra) 87%-a, azaz 646 Ft/óra.

Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre főszabály szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén speciális szabályokat kell alkalmazni.

A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony alapján a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 forintotalkalmi munka esetén 1.000 forint közterhet fizet.

Ezen összeg megfizetésén túlmenően nem terheli

a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja. tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,

a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

Ha a munkáltató az Efo tv-ben meghatározott létszám-, kereseti-, illetve időkorlátok túllépésével létesít, illetve tart fenn egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt, attól a naptól, hogy a törvényi feltételek nem teljesülnek, a munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja a „kedvezményes” közterheket.

Ha vizsgálat feltárja, hogy a munkáltató jogosulatlanul alkalmazta az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait, akkor ennek feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig jogellenesen járt el az Szja tv. és a Tbj. valamint a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell az adókötelezettségeit teljesíteni.

Ha a munkavállaló más tagállamban biztosított [2] és a másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik, a munkáltató közterhet nem fizet.

Hogyan kell kiszámolni az egyszerűsített foglalkoztatási munkabért 2016-ban?

Mennyi a maximálisan fizetendő munkabér 2016-ban az egyszerűsített foglalkoztatás keretében?

2016-ban az egyszerűsített foglalkoztatási bérek számolása kapcsán az alábbiakra kell figyelni:

  1. Egyszerűsített foglalkoztatás kizárólagosan órabéres megállapodás legyen (pl: van napibér is, de azt el lehet rontani).
     
  2. Az egyszerűsített foglalkoztatottnak jár 15%-os éjszakai pótlék (22 - 06) óra közötti munkaidőre, HA a munkavégzés ideje 22 - 06 óra között meghaladja az 1 órát.
     
  3. Az egyszerűsített foglalkoztatottnak, a napi 8 óra feletti munkaidőre, az alapbéren felül50% "túlóra pótlékot" is kell fizetni. 
    (Kivéve több napos bejelentés, egyenlőtlen beosztás pl: egybefüggő 2 nap bejelentés 1. nap 12 óra , 2. nap 4 óra munka, átlagosan maximum 8 óra)
     
  4. Boltokban, közértekben, stb..., ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy munkakör, 50%-os vasárnapi pótlékot kell fizetni.
     
  5. Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, a túlórára 50% "túlóra pótlékot" + 50%-os vasárnapi pótlékot is kell fizetni.
     
  6. Ha pl.: étteremben fizetett ünnepen dolgozik egyszerűsített foglalkoztatott, akkor a fizetett ünnepi órákra 100% pótlék is jár.
     
  7. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében az 1000 Ft-os vagy 500 Ft-os közteher erejéig maximálisan kifizethető napi munkabér összege 2016-ban: 10 220 Ft/nap/fő. Természetesen ennél magasabb összegű munkabér is kifizetésre kerülhet, mely költségként is elszámolható, csupán további adófizetési kötelezettséggel kell számolni:
    - a társasági adó hatálya alá tartozó foglalkoztatók esetében Tao tv. 3. számú melléklet A) 14. pontja alapján társasági adófizetési kötelezettség keletkezik;
    - a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak, mint foglalkoztatónak az Szja. tv. 11. számú melléklet IV. 15. pontja alapján vállalkozói szja fizetési kötelezettsége keletkezik.
     
  1. Kell-e SZJA-t fizetni a munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatási bére után?

Egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem esetén az adómentesség felső határa:

  1. HA a munkavállaló szakképzettséget NEM IGÉNYLŐ munkakörben van foglalkoztatva!
    a munkában töltött napok száma  X  a minimálbér napi összege (2016-ban 5 110 forint) 

A számítást az alábbi példa szemlélteti: 
Foglalkoztatás napjainak száma: 10 nap 
Kapott jövedelem: 80 000 Ft (10 nap X 8óra X 1000 Ft)
Mentesített keretösszeg: 10 nap X 5 110 Ft= 51 100 Ft 
Az adóbevallásban szereplő összeg: 28 900 Ft (80 000 Ft – 51 100 Ft)
 

  1. HA a munkavállaló szakképzettséget IGÉNYLŐ munkakörben van foglalkoztatva!

a munkában töltött napok száma  X  a garantált bérminimum napi összege (2016-ban 5 940 forint) 

A számítást az alábbi példa szemlélteti: 

Foglalkoztatás napjainak száma: 10 nap 
Kapott jövedelem: 80 000 Ft (10 nap X 8óra X 1000 Ft)
Mentesített keretösszeg: 10 nap X 5 940 Ft= 59 400 Ft 

Az adóbevallásban szereplő összeg: 20 600 Ft (80 000 Ft – 59 400 Ft)

 

A 2016. évre érvényes minimálbér kormányrendeletet itt olvashatod:
Minimálbér 2016 - Kormányrendelet

 

** Legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor kell kitölteni.
 *** A munkáltató székhelyét, telephelyét, illetve, ha a tényleges munkavégzés telephelyen kívül történik, ennek címét, cím hiányában más megjelölését (pl. építés alatt álló út helyrajzi száma, kilométer szelvénye, dűlő megnevezése) kell feltüntetni.

 Továbbá elfogadott a jelenléti ív vezetése, feltétele, hogy mind két fél által hiteles aláírással ellátott legyen.

 Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén -

a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy

b) ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig

van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni. A bejelentés módosítására az ügyfélkapun keresztül vagy a telefonos ügyfélszolgálat útján kerülhet sor, függetlenül attól, hogy bejelentési kötelezettségének eredetileg a munkáltató melyik módon tett eleget.

Ha a munkáltató és a munkavállaló alkami munkára létesit munkaviszonyt akkor ezen együttes időtartam  a naptári évben a 90 nappnál nem lehet több,  a idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.