Az ONYF honlapján érhető el a legpontosabban számoló nyugdíjkalkulátor.

Az tudja használni, aki rendelkezik friss hatósági bizonyítvánnyal vagy határozattal a szolgálati idejéről és az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiről. A használat előtt célszerű elolvasni a használati útmutatót :-)

Elérhetőség: https://kalkulator.onyf.hu

 

Születési Év	Öregségi nyugdíj korhatára	Öregségi nyugdíj időpontja
1951	62	2013. január
1952	62. év + 183 nap	2014. június
1953	63	2016. január
1954	63. év + 183 nap	2017. június
1955	64	2019. január
1956	64. év + 183 nap	2020. június
1957	65	2022. január
1958	65	2023. január
1959	65	2024. január

Az öregségi nyugdíjra való jogosultságnak hármas előfeltétel-rendszere van:

1) a korhatár betöltése,

2) a megfelelő szolgálati idő megszerzése, valamint

3) a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

Teljes nyugdíj

Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki

a) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és

b) legalább 20 év szolgálati időt szerzett, és

c) biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

A teljes nyugdíj összege főszabályként nem lehet kevesebb, mint a mindenkori nyugdíjminimum (az öregségi nyugdíj minimális összege, ami immáron hetedik éve változatlanul havi 28.500 Ft maradt 2015-ben is).

Résznyugdíj

Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki

a) húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, és

b) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és

c) biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

A résznyugdíj összege alacsonyabb is lehet, mint a mindenkori nyugdíjminimum.

Biztosítással járó jogviszony megszüntetése

A korhatár betöltése és a szükséges szolgálati idő megszerzése mellett a harmadik előfeltétel:

Az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes vagy résznyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban:

- sem Magyarországon,

- sem – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is

- sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban nem állhat.

A Tbj. 5. § (1) bekezdésének e) és g) pontja szerinti egyéni és társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel az érintett személyi kör biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően – a törvény erejénél fogva – automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.

Vagyis kizárólag az egyéni és a társas vállalkozó nem köteles a vállalkozási tevékenységének a megszüntetésére, minden más esetben meg kell szüntetni a keresőtevékenységet (munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat).

A nyugdíj első napja (kezdőnap):

Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült.

A nyugdíjigényt legkorábban e nap előtt egy hónappal lehet benyújtani.

Természetesen a nyugdíjbiztosítási adategyeztetést - a megszerzett és elismert szolgálati idő, továbbá az 1988 óta elért, nyugdíjalapot képező keresetek tisztázását - célszerű jóval korábban elkezdeni.

Az adategyeztetést  az 1955-59 között született évjáratokkal hivatalból megkezdte az ONYF, a korábban vagy később születettek pedig bármikor kérhetik az adategyeztetést.

A saját kérésre történő nyugdíjbiztosítási adategyeztetés lehetséges módjai:

1.  elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül. Ennek mikéntjéről szól a következő összefoglalóm:

http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/hogyan-egyeztessunk-szolgalati-idot

Ha az elektronikus úton történő indítás után mégis papíralapon kívánná folytatni az adategyeztetési eljárást, ezt a kérelmet nyújthatja be:

http://www.onyf.hu/m/pdf/nyomtatvany/krelem%20-%20kapcsolattarts%20mdjnak%20megvltoztatsa.pdf

2.  hatósági bizonyítvány kérése révén:

http://www.onyf.hu/m/pdf/nyomtatvany/Krelem%20-%20hatsgi%20bizonytvny%20kiadsra.pdf

Célszerű a kérelem beadását megelőzően összegyűjteni és a kérelemhez becsatolni eredetiben a szolgéálati időnkre vonatkozó személyes dokumentumainkat (az eredeti példányokat a hatóság az elbírálást követően visszajuttatja nekünk, miután illetékmentesen szükség szerint fénymásolatot készít róluk a TB nyilvántartás számára). A legfontosabb dokumentumok felsorolását ebben az összefoglalómban megtalálja:

http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/ki-mehet-2015-ben-nyugdijba

http://www.onyf.hu/m/pdf/nyomtatvany/szrevtelez%20nyilatkozat.pdf

Ha egyetért a kimutatásban szereplő adatokkal, ezt a nyilatkozatot teheti meg:

http://www.onyf.hu/m/pdf/nyomtatvany/Elfogad%20nyilatkozat.pdf

Ha meg kívánja fellebbezni az adategyeztetést lezáró határozatot, ezen a nyomtatványon teheti meg:

http://www.onyf.hu/m/pdf/nyomtatvany/fellebbezs.pdf

A 2016-ban nyugdíjba készülő, 1953-ban született évjáratnak, illetőleg a 40 éves jogosultsági idejüket (életkoruktól függetlenül) megszerző hölgyeknek írt részletes összefoglalómban  megtalálják a nyugdíj előfeltételeiről, az adategyeztetésről, a szolgálati idő igazolásáról, a nyugdíjigény benyújtásáról szóló összes szükséges információt a szükséges nyomtatványok elérhetőségével együtt:

https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/ki-mehet-2016-ban-nyugdijba

Vagyis a nyugdíjkorhatár közeledtével a teendők időrendben összefoglalva a következők:

1) nyugdíjbiztosítási adategyeztetés (legalább egy évvel a korhatár betöltése előtt célszerű megtenni)

2) a biztosítással járó jogviszony megszüntetése a nyugdíj kezdőnapját - a nyugdíjkorhatár betöltésének napját - megelőző napra. Az erre irányuló eljárást a felmondási/felmentési idők függvényében a korhatár betöltése előtt 6-8 hónappal érdemes elkezdeni.

3) a nyugdíjigény benyújtása (legfeljebb egy hónappal a korhatár betöltésének napja előtt).

Minden 1953-ban született kedves Olvasómnak sikeres ügyintézést és boldog, egészséges nyugdíjas éveket kívánok!

A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő újabb kedvező módosítása:

A nők kedvezményes nyugdíjának 3 alapfeltétele van, amelyek közül mindegyiknek teljesülnie kell:

a) legalább 40 évi (keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel) szerzett jogosultsági idő szerzése, amelyből

b) alapesetben legalább 32 évi szolgálati időt kell keresőtevékenységgel (munkával) szerezni, és

c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják az érintett hölgy számára, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem állhat (azaz lényegében az ezt a napot megelőző napra meg kell szűnnie a munkavégzésre irányuló összes jogviszonyának - munkaszerződés, megbízási szerződés, stb.).

A legtöbb félreértést az első két feltétel okozza.

E két feltételnek ugyanis együtt kell érvényesülnie.

Mindenképpen meg kell szerezni a 40 évi jogosultsági időt, és ezen belül alapesetben mindenképpen meg kell szerezni a 32 évi keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati időt.

Vagyis alapesetben a gyermekneveléssel legfeljebb 8 évi jogosultsági időt lehet szerezni a nők kedvezményes nyugdíjához.

32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő + 8 év gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő = 40 évi jogosultsági idő.

Ez az alapeset, amelytől két különleges esetben lehet csak eltérni, vagyis 8 évnél hosszabb időszakot figyelembe venni a gyermeknevelés kapcsán szerzett szolgálati időből:

a) ha egy édesanyának (örökbefogadó anyának) súlyosan fogyatékos a gyermeke - ilyen esetben nem csak 8, hanem 10 év vehető figyelembe szolgálati időként, ha e gyermekére tekintettel ápolási díjat kap. Vagyis az ilyen anyának nem 32 évet, hanem csak 30 évet kell keresőtevékenységgel szereznie. Az ápolással megszerezhető 10 évi jogosultsági időbe számítható be a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.

b) ha egy édesanya (örökbefogadó anya) a saját háztartásában legalább öt gyermeket nevelt föl, akkor szintén csökken a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő hosszát illető elvárás, a következők szerint:

5 gyermek esetén 1 évvel, azaz 31 évre

6 gyermek esetén 2 évvel, azaz 30 évre

7 gyermek esetén 3 évvel, azaz 29 évre

8 gyermek esetén 4 évvel, azaz 28 évre

9 gyermek esetén 5 évvel, azaz 27 évre

10 gyermek esetén 6 évvel, azaz 26 évre

11 és több gyermek esetén 7 évvel, azaz 25 évre csökken a keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati idő követelménye.

Ha esetleg a sokgyermekes családanya valamelyik gyermeke súlyosan fogyatékos lenne, akkor a két szabály együttes alkalmazásával elérjük az abszolút minimum követelményt a keresőtevékenységgel szerzendő szolgálati idő tekintetében, ami 23 év.

A sokgyermekes édesanyák esetében is a gyermekneveléssel szerezhető jogosultsági időbe számít be a módosítás szerint a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.

Gondolhatnánk, milyen méltánytalan egy ennyire sok gyermekes édesanyától vagy egy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő édesanyától elvárni az ilyen hosszú munkaviszonyt, de kérem, ne felejtsék el, hogy a nyugdíjrendszer nem segélyrendszer, nem is a gyermekekkel kapcsolatos szociális ellátásokat biztosító rendszer, hanem az élet során elvégzett munka és az 1988 óta befizetett járulékok alapján nyugdíjjogosultságot biztosító rendszer, amelyet még ilyen keménynek látszó feltételek esetén is súlyosan megterhel a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának biztosítása.

De térjünk vissza kiindulópontunkhoz, a gyermekneveléssel kapcsolatban szerezhető jogosultsági időket pontosító kormányrendelethez! Az új rendelkezés látszólag csak a hivatkozásokban tér el a tavaly márciusi módosítással bevezetett rendelkezéstől, amely így szólt:

(3) A Tny. 18. § (2b) bekezdésének alkalmazása során gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett jogosultsági időnek minősül a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő is. A Tny. 18. § (2b) és (2c) bekezdésének alkalmazása során súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett jogosultsági időnek minősül a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő is.

Látszólag ugyanaz a szöveg, mégis van egy fontos eltérés: e két speciális jogosultságiidő-számítási szabályt az új módosítás a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultságot meghatározó összes feltételre - vagyis a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdéseire - alkalmazni rendeli.

Összességében egyértelműbb és kedvezőbb lett így a szabályozás.

A nyugdíj és egyéb ellátások melletti munkavégzésre vonatkozó idei szabályok

A korbetöltött öregségi nyugdíj mellett idén is korlátozás nélkül lehet dolgozni a versenyszférában. Közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban vállalt nyugdíj melletti munkavégzés esetén azonban a nyugdíj folyósítását 2016-ban is fel kell függeszteni.

A nők kedvezményes nyugdíjában, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek munkavégzése esetén kereseti korlátot kell figyelembe venni, ami a minimálbér összegétől függ. E kereseti korlát az éves keretösszeg, ami a tárgyév első napján érvényes bruttó minimálbér összegének 18-szorosa.

Amíg az ilyen ellátásban részesülő személy ez évi bruttó keresete nem éri el ezt az éves keretösszeget (idén az 1 998 000 forintot), addig a kereset mellett a nyugellátás is korlátozás nélkül felvehető. Ha viszont a kereset meghaladja ezt, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig (de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell az ellátás folyósítását. Ha a keretösszeget decemberben lépi túl az ellátásban részesülő munkavállaló, akkor nem szüneteltetik az ellátás folyósítását, de vissza kell fizetnie annak decemberi összegét.

Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy, illetve a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a közszférában végezne (kormányzati engedéllyel) közalkalmazotti, közszolgálati tisztviselői vagy hasonló jogviszonyban munkát, akkor az ellátása folyósítását mindaddig szüneteltetik, amíg ez a közszférás jogviszonya fennáll.

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ilyen a hölgyek kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy is – nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása (illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége) alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.

Korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot nem lehet ilyen módon növelni, viszont a munkavégzéssel e két kategória esetében további szolgálati idő szerezhető az erre vonatkozó feltételek teljesülése esetén. A nők kedvezményes nyugdíja melletti munkavégzéssel viszont további szolgálati idő már nem szerezhető.

A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében az 55 év feletti munkavállaló – aki lehet a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy vagy korhatár előtti ellátott vagy szolgálati járandóságban részesülő is – bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint után a foglalkoztató idén is 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe (vagyis ilyen esetben a 100 ezer forint bruttó bérig fizetendő szocho csak 27–14,5 = 12,5 százalék). Emellett 100 ezer forint bruttó bérig mentesül a szakképzési hozzájárulás fizetése alól is. Abban a hónapban, amikor a munkavállaló az 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető.

Más szabályok vonatkoznak a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai mellett végzett munkára.

A rehabilitációs ellátás mellett 2013. január 1-jétől legfeljebb heti 20 órában lehet kereső tevékenységet folytatni vagy közfoglalkoztatásban részt venni, az ezt meghaladó időtartamú kereső tevékenység vagy közfoglalkoztatás ideje alatt az ellátás szünetel. A rehabilitációs ellátás melletti keresetnek viszont nincs összegkorlátja, bármennyit lehet keresni.

A rokkantsági ellátásban részesülő személyekre vonatkozó, 2014. január 1-jétől hatályos szabály szerint a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az érintett ellátott kereső tevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül minden hónapban meghaladja a minimálbér 150százalékát (2016-ban a 166 500 forintot). A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett fő tevékenysége vagy a társas vállalkozó fő tevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel (2016-ban ez az összegkorlát 193 500 forint).

Ha a kereseti korlát túllépése nem egymást követő három hónapban, hanem ritkábban valósul meg, az ellátás megszüntetésére nem kerül sor.