Széchenyi 2020

Jelenlegi hely

Adózás használt cikkek adásvételekor

Adózás használt cikkek adásvételekor

Adózás használt cikkek adásvételekor

A nagytakarítást sokan használják arra, hogy a feleslegessé vált holmikat, ruhákat, játékokat kiselejtezzék, és értékesítsék, bár az adózás szabályainak kevesen néznek utána. Karácsony előtt vagy után mindenkinek jól jön egy kis pénzkereset, ezért most összefoglaltuk a fontosabb adózási tudnivalókat.

Az értékesítés, mint gazdasági tevékenység

A használt holmik eladása adózási szempontból gazdasági tevékenységnek minősül,

  • ha üzletszerű, vagy rendszeres, illetve tartós
  • ha ellenérték elérésére irányul
  • ha nem egyéni vállalkozás keretében történik.

Ezekben az esetekben a jövedelmet a

bevétel – költségek = jövedelem

szabály alapján számoljuk. Az adózási szabályok szerint a jövedelem az összevont adóalapba tartozó, önálló tevékenységből származó jövedelem lesz. Az adó 16%, az eho 27%.  Az eho-t nem számolhatja el költségként a magánszemély, ezért az adó alapja a jövedelem 78%-a lesz, ezután kell a 16%-ot, illetve a 27%-ot megfizetni.

600 ezer forintos éves bevételig gazdasági tevékenységnek minősülő használt holmi értékesítésnél nem kell jövedelmet kimutatni. Ha kifizető vásárolja meg a használt holmit, akkor a kifizetőnek nem lesz adóelőleg-megállapítási és –levonási kötelezettsége, valamint eho-t sem kell fizetnie.

Adózási megítélés

Az SZJA- és az ÁFA-trv. szerint is gazdasági tevékenységnek minősül, ha valaki nemcsak a család megunt tárgyait értékesíti, hanem használt holmikat gyűjt/felvásárol azért, hogy azokat haszonnal továbbadja.

Igazolt kiadások

Adózási kötelezettség keletkezése esetén a bevétel az igazolt költségekkel csökkenthető. Igazolt kiadás lehet a megszerzésre fordított összeg, a megszerzéssel és az eladással kapcsolatba hozható kiadások, valamint egy esetleges értéknövelő beruházás költsége is (pl. felújítja az ingóságot).

Hogyan lehet a beszerzési költséget igazolni?

Amennyiben vásárlás történt, akkor a számla, nyugta megfelelő. Ha cserélte a magánszemély, akkor a csereszerződésben leírt értéket kell figyelembe venni. Ha örökölte, akkor a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték, ha ajándék volt, akkor az illeték kiszabásának alapja lesz a megszerzésre fordított kiadás.

Ha nem állapítható meg egyik módszerrel sem, akkor a bevétel 25%-a jövedelemnek, és így az adózás alapjának tekintendő.

Egy korábbi cikkünkben már írtunk az ilyen esetekben alkalmazandó árrés-adózásról:

Akik használt cikkeket, műalkotásokat, régiségeket adnak-vesznek, jó, ha tisztában vannak az adózás szabályaival, ugyanis rájuk egy különös szabály vonatkozhat, amelyet árrésadózásnak is neveznek.

Kettős adóztatás elkerülése

Amennyiben az adózás a teljes eladási ár után történne a használt cikkek kereskedőinél, akkor kettős adóztatás alá esnének, ugyanis az ár, amennyiért beszerzik a terméket, már tartalmazza az azt értékesítő által korábban megfizetett áfát. (Ha nem jogosult sem ő, sem a viszonteladó az áfa levonására.) Ezért a különbözet szerinti adózást kell alkalmazni. Ilyenkor csakis az árrést kell adóalapként figyelembe venni. Áfa tehát a viszonteladó oldaláról nézve csak a beszerzési ár feletti összegre keletkezik.

Különbözeti adózás alkalmazhatóságának feltételei

A különbözeti adózás alkalmazható használt ingóságra, műalkotásra, gyűjtemény darabjára, régiségre.

A termék megfelelőségén kívül még néhány feltételnek fenn kell állnia az ügyletet illetően:

  • továbbértékesítési célra szerezze be a viszonteladó a terméket
  • ne adóalanytól vásárolja meg a terméket, vagy másik viszonteladótól vásároljon terméket
  • az adóalany nem tett olyan nyilatkozatot, amelyben lemond a különbözeti adózás alkalmazásáról

Ki számít viszonteladónak?

Azok az adóalanyok, akik viszonteladói minőségben továbbértékesítési céllal használt ingóságot, műalkotást, gyűjtemény egy darabját vagy régiséget vásárolnak, importálnak, vagy bizományosként beszereznek.

Mit jelent a továbbértékesítési cél?

A különbözeti adózás akkor alkalmazható, ha saját használat nélkül vagy egyéb hasznosítás nélkül értékesíti a terméket a viszonteladó, és a termék az értékesítése pillanatában a használati értékében maximum a kereskedelemben szokásos értékváltozás miatt térhet el a szerzéskori használati értéktől.

Mi számít használt ingóságnak?

A különbözeti adózás a régiségek, gyűjtemények, műalkotások mellett a használt ingóságok értékesítésére is alkalmazható. Használt ingóság az a termék, amely a rendeltetésének megfelelően használható, akár adott állapotában, akár kijavítás, rendbehozatal után. Ez azt jelenti, hogy a viszonteladó akár meg is javíthatja, javíttathatja a terméket és úgy értékesítheti tovább.

Egy személygépjármű is ide tartozhat, amennyiben például továbbértékesítési szándékkal szerzi be a viszonteladó, és a többi feltétel is fennáll.

A gyűjtemény, régiség és műalkotás fogalmát az áfa-trv. tartalmazza.

Ki lehet eladó?

A különbözeti adózás csak akkor alkalmazható, ha az alábbi eladók valamelyike értékesítette a terméket a viszonteladónak:

  • nem adóalany személy vagy szervezet
  • olyan adóalany, akinek termékértékesítése mentes az adó alól, az áfa-trv. 87. §-a szerint
  • olyan adóalany, aki alanyi adómentes
  • másik viszonteladó

Egy nagyon egyszerű példa a különbözeti adózás alapesetére adótanácsadó irodánktól:

A fenti feltételeknek megfelelően egy használt ingóságot szerez be a viszonteladó 3000 Ft-ért, amit 10 000 Ft-ért ad tovább. Az árrés 7000 Ft. Az árrés bruttó, azaz tartalmazza az áfát. Az árrés áfa-tartalma 1488 Ft, az adóalap 5512 Ft.