Hogyan vehető igénybe a személyi kedvezmény?
Sokan talán nem is ismerik a személyi kedvezményt, mint személyi jövedelemadó kedvezményt, vagy ha hallottak is róla, akkor sincsenek tisztában azzal, hogy ki lehet rá jogosult, illetve milyen módon lehet igénybe venni.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja tv.) 40.§ (1) bekezdése alapján az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény).
Ennek megfelelően 2016 évben a személyi jövedelemadóból levonható személyi kedvezmény összege havonta 5.550forint.
A kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóját csökkenti, melyek közé az önálló, a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek, az egyéb bevételből megállapított jövedelmek, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelmek tartoznak. Le lehet tehát vonni például munkaviszonyból, társas vállalkozás személyes közreműködéséből, vezető tisztségviselői tevékenységből, felügyelő bizottsági tagságból, választott könyvvizsgálói tevékenységből, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységből származó jövedelem személyi jövedelemadójából. Ellenben nem lehet levonni például ingatlanértékesítésből, osztalékjövedelemből, árfolyamnyereségből származó jövedelem adójából.
A kedvezmény igénybevételének nincs felső jövedelemkorlátja, de legfeljebb a megállapított és megfizetett személyi jövedelemadó összegéig érvényesíthető.
A betegséggel, fogyatékossággal élők sokszor tanácstalanok, hogy betegségük, fogyatékosságuk a kedvezményre jogosító súlyos fogyatékosságnak minősül-e?
Súlyosan fogyatékos személynek az Szja tv. 40.§ (2) bekezdés alapján azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII.29.) számú Kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
A személyi kedvezményt mindazok igénybe vehetik, akik a rendelet mellékletében meghatározott betegségek valamelyikében szenvednek vagy valamely fogyatékossággal élnek, és ez a külön jogszabályban foglaltak szerint (a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII.29) számú EüM rendelet alapján) megállapításra került.
A Kormányrendelet alapján a fogyatékosságok illetve betegségek fő csoportjai a következők:
· hallási fogyatékosság
· mentális és viselkedészavarok
· látási fogyatékosság
· mozgásszervi fogyatékosság
· pervazív fejlődési zavarok (pl. autizmus, Asperger szindróma)
· schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok
· daganatos megbetegedések egyes fajtái
· mesterséges testnyílással élő személy
· súlyos szervi károsodással járó immunbetegségben szenvedő
· emésztőrendszer betegségeinek egyes fajtái (pl. Chron-betegség)
· ritka betegségek bizonyos típusai (pl. Huntington-kór)
· egyes endokrin és anyagcsere betegségek (pl. I. típusú diabetes, szövődményekkel járó II. típusú diabetes, amelyek a nem-inzulin-dependens cukorbetegségek)
· veleszületett enzimopátiák (anyagcsere megbetegedések)
· hemodialízis vagy peritoneális dialíziskezelésre szoruló végállapotú veseelégtelenségben szenvedő
· krónikus légzési elégtelenségben szenvedő
· veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő a III-IV. NYHA funkcionális stádiumban
· egyéb fejlődési rendellenességgel születettek (pl. veleszületett vízfejűség, Down-szindróma, Edwards-szindróma)
A felsorolt főcsoportokon belül a betegségeket úgynevezett BNO kódokkal jelölik, mely alapján beazonosítható, hogy az adott megbetegedés, fogyatékosság a Kormányrendelet alapján személyi kedvezményre jogosultságot adó megbetegedésnek illetve fogyatékosságnak minősül-e.
Az Szja tv. 48.§ (3) bekezdése alapján a személyi kedvezmény igénybevételéhez, amennyiben a magánszemély munkáltatóval vagy rendszeres bevételt (különösen a havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, rendszeres megbízási díjat, bérleti díjat) juttató kifizetővel rendelkezik, le kell adnia egy nyilatkozatot a munkáltatónak vagy a kifizetőnek.
A kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a fogyatékossági támogatásra, rokkantsági járadékra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni.
A NAV tájékoztató (a súlyosan fogyatékos magánszemély által igénybe vehető személyi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozathoz) alapján az igazolást vagy a határozatot nem kell csatolni a leadott nyilatkozat mellé, de az adott évre vonatkozó adóbevallással együtt öt évig meg kell őrizni.
A nyilatkozaton a fogyatékos állapot kezdő napját az orvosi igazolás alapján kell szerepeltetni, mely alapján a kedvezmény a kezdőnap hónapjában már figyelembe vehető.
A fogyatékos állapot utolsó napját akkor kell szerepeltetni, ha az állapot ideiglenesen áll fenn. Ebben az esetben a kedvezmény a fogyatékos állapot megszűnésének hónapjában vehető igénybe utoljára.
A nyilatkozaton lehetőség van jelölni, ha a fogyatékos állapot véglegesnek minősül, erről ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni. (Szja tv. 48.§ (1) d))
A rokkantsági járadékban részesülők a járadékot megállapító határozat, a fogyatékossági támogatásban részesülők pedig a támogatást megállapító határozat számát kell, hogy feltüntessék a nyilatkozaton. Ők orvosi igazolás nélkül tehetik meg nyilatkozatukat.
2013. január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint az Szja tv. 1/A § alapján azok a belföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek, akik rendelkeznek olyan külföldről származó önálló vagy nem önálló tevékenységből, valamint nyugdíjból származó jövedelemmel, mely a másik államban is megadóztatható, adókedvezményt akkor érvényesíthetnek, ha a kedvezménnyel azonos vagy hasonló adókedvezményt ebben a másik államban nem vettek és vesznek igénybe.
A külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek pedig akkor érvényesíthetnek Magyarországon személyi kedvezményt, amennyiben az előzőekben említett összes jövedelmüknek a 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá. Ilyen esetben a magánszemélynek erről a tényről egy kiegészítő nyilatkozatot kell tennie a munkáltatójának illetve kifizetőjének.
Hogyan vehető igénybe a személyi kedvezmény?
Sokan talán nem is ismerik a személyi kedvezményt, mint személyi jövedelemadó kedvezményt, vagy ha hallottak is róla, akkor sincsenek tisztában azzal, hogy ki lehet rá jogosult, illetve milyen módon lehet igénybe venni.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja tv.) 40.§ (1) bekezdése alapján az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény).
Ennek megfelelően 2016 évben a személyi jövedelemadóból levonható személyi kedvezmény összege havonta 5.550forint.
A kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóját csökkenti, melyek közé az önálló, a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek, az egyéb bevételből megállapított jövedelmek, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelmek tartoznak. Le lehet tehát vonni például munkaviszonyból, társas vállalkozás személyes közreműködéséből, vezető tisztségviselői tevékenységből, felügyelő bizottsági tagságból, választott könyvvizsgálói tevékenységből, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységből származó jövedelem személyi jövedelemadójából. Ellenben nem lehet levonni például ingatlanértékesítésből, osztalékjövedelemből, árfolyamnyereségből származó jövedelem adójából.
A kedvezmény igénybevételének nincs felső jövedelemkorlátja, de legfeljebb a megállapított és megfizetett személyi jövedelemadó összegéig érvényesíthető.
A betegséggel, fogyatékossággal élők sokszor tanácstalanok, hogy betegségük, fogyatékosságuk a kedvezményre jogosító súlyos fogyatékosságnak minősül-e?
Súlyosan fogyatékos személynek az Szja tv. 40.§ (2) bekezdés alapján azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII.29.) számú Kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
A személyi kedvezményt mindazok igénybe vehetik, akik a rendelet mellékletében meghatározott betegségek valamelyikében szenvednek vagy valamely fogyatékossággal élnek, és ez a külön jogszabályban foglaltak szerint (a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII.29) számú EüM rendelet alapján) megállapításra került.
A Kormányrendelet alapján a fogyatékosságok illetve betegségek fő csoportjai a következők:
· hallási fogyatékosság
· mentális és viselkedészavarok
· látási fogyatékosság
· mozgásszervi fogyatékosság
· pervazív fejlődési zavarok (pl. autizmus, Asperger szindróma)
· schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok
· daganatos megbetegedések egyes fajtái
· mesterséges testnyílással élő személy
· súlyos szervi károsodással járó immunbetegségben szenvedő
· emésztőrendszer betegségeinek egyes fajtái (pl. Chron-betegség)
· ritka betegségek bizonyos típusai (pl. Huntington-kór)
· egyes endokrin és anyagcsere betegségek (pl. I. típusú diabetes, szövődményekkel járó II. típusú diabetes, amelyek a nem-inzulin-dependens cukorbetegségek)
· veleszületett enzimopátiák (anyagcsere megbetegedések)
· hemodialízis vagy peritoneális dialíziskezelésre szoruló végállapotú veseelégtelenségben szenvedő
· krónikus légzési elégtelenségben szenvedő
· veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő a III-IV. NYHA funkcionális stádiumban
· egyéb fejlődési rendellenességgel születettek (pl. veleszületett vízfejűség, Down-szindróma, Edwards-szindróma)
A felsorolt főcsoportokon belül a betegségeket úgynevezett BNO kódokkal jelölik, mely alapján beazonosítható, hogy az adott megbetegedés, fogyatékosság a Kormányrendelet alapján személyi kedvezményre jogosultságot adó megbetegedésnek illetve fogyatékosságnak minősül-e.
Az Szja tv. 48.§ (3) bekezdése alapján a személyi kedvezmény igénybevételéhez, amennyiben a magánszemély munkáltatóval vagy rendszeres bevételt (különösen a havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, rendszeres megbízási díjat, bérleti díjat) juttató kifizetővel rendelkezik, le kell adnia egy nyilatkozatot a munkáltatónak vagy a kifizetőnek.
A kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a fogyatékossági támogatásra, rokkantsági járadékra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni.
A NAV tájékoztató (a súlyosan fogyatékos magánszemély által igénybe vehető személyi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozathoz) alapján az igazolást vagy a határozatot nem kell csatolni a leadott nyilatkozat mellé, de az adott évre vonatkozó adóbevallással együtt öt évig meg kell őrizni.
A nyilatkozaton a fogyatékos állapot kezdő napját az orvosi igazolás alapján kell szerepeltetni, mely alapján a kedvezmény a kezdőnap hónapjában már figyelembe vehető.
A fogyatékos állapot utolsó napját akkor kell szerepeltetni, ha az állapot ideiglenesen áll fenn. Ebben az esetben a kedvezmény a fogyatékos állapot megszűnésének hónapjában vehető igénybe utoljára.
A nyilatkozaton lehetőség van jelölni, ha a fogyatékos állapot véglegesnek minősül, erről ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni. (Szja tv. 48.§ (1) d))
A rokkantsági járadékban részesülők a járadékot megállapító határozat, a fogyatékossági támogatásban részesülők pedig a támogatást megállapító határozat számát kell, hogy feltüntessék a nyilatkozaton. Ők orvosi igazolás nélkül tehetik meg nyilatkozatukat.
2013. január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint az Szja tv. 1/A § alapján azok a belföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek, akik rendelkeznek olyan külföldről származó önálló vagy nem önálló tevékenységből, valamint nyugdíjból származó jövedelemmel, mely a másik államban is megadóztatható, adókedvezményt akkor érvényesíthetnek, ha a kedvezménnyel azonos vagy hasonló adókedvezményt ebben a másik államban nem vettek és vesznek igénybe.
A külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek pedig akkor érvényesíthetnek Magyarországon személyi kedvezményt, amennyiben az előzőekben említett összes jövedelmüknek a 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá. Ilyen esetben a magánszemélynek erről a tényről egy kiegészítő nyilatkozatot kell tennie a munkáltatójának illetve kifizetőjének.