Széchenyi 2020

Jelenlegi hely

Rehabilitációs hozzájárulás

Kit terhel a rehabilitációs hozzájárulás befizetésének kötelezettsége?

A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles1, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 %-át (kötelező foglalkoztatási szint). Mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól különösen

a) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerv,

b) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet,

c) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti honvédségi szervezet. A foglalkoztatási kötelezettség teljesítését, illetve a rehabilitációs hozzájárulást az átlagos statisztikai állományi létszám általános szabályai szerint kell kiszámítani. 

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke: 964 500 Ft/fő/év.

A kötelező foglakoztatási szint teljesítésével, azaz a megváltozott munkaképességű munkavállalók megfelelő számban történő foglalkoztatásával a munkáltatónak nem áll fenn a rehabilitációs hozzájárulás befizetésének kötelezettsége.

 

Hogyan kell megállapítani és megfizetni a rehabilitációs hozzájárulást?

A kvóta teljesítése, illetve a hiányzó létszám a munkavállalók és a foglalkoztatási kötelezettségben figyelembe vehető megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámának összevetéséből határozható meg. Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A munkaadónak létszáma megállapítása során az alábbi munkavállalói csoportokat figyelmen kívül kell hagynia: a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyek:

  • az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállaló,
  • az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállaló, és
  • a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló
  • a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses katonát.  

  A több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett 

  • munkavállalót az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatottak létszámánál, illetve 
  • megváltozott munkaképességű személyt az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek számának megállapítása során kell figyelembe venni.

A statisztikai állományi létszám számítása során 1 tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. 

A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.  

A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A munkáltató a negyedévenkénti előleget az I–III. negyedévben, a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig köteles megfizetni.A rehabilitációs hozzájárulás Mmtv. által nem szabályozott kérdéseiről az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény (Art) rendelkezéseit kell alkalmazni. A rehabilitációs hozzájárulás központi költségvetés bevételét képezi.

Jogszabály:

2011. évi. CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (Mmtv.)

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.)

 

Ki minősül a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében megváltozott munkaképességű személynek?

a) akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségi állapota 60 százalékos vagy kisebb mértékű

b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatály alatt

c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy

d) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül.

e) az Mmtv 33.§ szerinti felülvizsgálattal érintett személyek esetében a felülvizsgálat alapján hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig

f) az e) pont alá nem tartozó személyek esetében  a rehabilitációs hatósági bizonyítvány kiállítását követő harmadik hónap első napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is, aki 2011. december 31-én a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 42. és 42/B. §-a szerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősült vagy foglalkoztatása alapján a munkáltató 2011 decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült.

Jelenleg 6 besorolási osztály létezik az említett rokkantság mértékének megállapításához.

B1 kategóriába tartozik, akinek az egészségi állapota 51-60 százalék között van és foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható,

B2 kategóriába sorolandó, akinek az egészségi állapota 51-60 százalék között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt,

C1-es besorolást kap, akinek az egészségi állapota 31-50 százalék között van és tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;

C-2es kategóriába kerül, akinek az egészségi állapota 31-50 százalék között van, de rehabilitációja nem javasolt.

D kategóriába sorolandó, akinek egészségi állapota 1-30 százalék között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, és végül

E kategóriába kerül, akinek egészségi állapota 1-30 százalék között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

A megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidejének a 4 órát el kell érnie!