Széchenyi 2020

Jelenlegi hely

Számviteli információk

az_egyszerusitett_eves_beszamolo.doc

A PTK HATÁLYBA LÉPÉSÉNEK ESETE A RENDEZETLEN TŐKEHELYZETŰ KFT-VEL 2016. március 15-ig

Rendezetlen tőkehelyzetű kft. alatt a jelen cikkben azokat a korlátolt felelősségű társaságokat értem, amiknek a törzstőkéje nem éri el a 3.000.000,- Ft összeget, ráadásul a saját tőkéjük összege az elmúlt két üzleti évet záró mérleg tanúsága szerint a jegyzett tőke alá került.

A múltkoriban belinkeltem az Ügyvédelem blogon megjelent írásomat, ami a törzstőkével kapcsolatosan tartalmazott néhány észrevételt és gondolatot. A cikk megírása óta kialakult a bírói gyakorlat és olyan gyakorlati problémákkal is találkoztam, amire akkor nem tértem ki (vagy az érdektelensége, vagy a látszólagos jelentéktelensége miatt).

Az első kérdés:
MINDENKÉPPEN MÓDOSÍTANI KELL A TÖRZSTŐKÉT KFT-NÉL, HA VALAMI VÁLTOZIK?

A bírói gyakorlat azt mutatja, hogy a rendezett tőkehelyzetű kft-k esetében nem feltétlenül. Ha csak adatok változnak, akkor elég a társasági szerződést a Ctv. értelmében hatályosítani.

Példákkal:

Nem kell módosítani a társasági szerződést – csak hatályosítani –, ha egy tag átruházza az üzletrészét, ha módosítjuk a székhelyet, ha módosítjuk a telephelyet vagy fióktelepet, ha könyvvizsgálót választunk újra, ha felügyelő bizottságot választunk újra, ha ügyvezetőt választunk újra.

Kell módosítani a társasági szerződést – és a Ptk-hoz kell igazítani, vagyis ad abszurdum tőkeemelést is el kell határozni – abban az esetben, ha az üzletrész-átruházás folytán a társaság egyszemélyessé válik, ha a társasági szerződésben addig nem volt meghatározva telephely vagy fióktelep és most újként meghatározzuk, ha a telephelyet vagy a fióktelepet úgy töröljük, hogy nem marad a társaságnak telephelye vagy fióktelepe, ha a felügyelő bizottság létszámát módosítjuk, ha az ügyvezetők létszámát módosítjuk, ha a könyvvizsgálót töröljük és nem választunk helyette újat.

Módosítandó a társasági szerződés akkor is, ha egyéb olyan rendelkezés változik, ami nem feltétlen jár adatváltozással. Például ha a taggyűlésnek pótbefizetés elhatározását engedélyeznénk a társasági szerződésben. Vagy ha a korábbi társasági szerződés a cégjegyzés tekintetében csak a hiteles cégaláírási nyilatkozat (közjegyző előtt tett aláírási címpéldány) használatát engedte, de praktikussági okokból kiegészítenénk az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta alkalmazhatóságának lehetőségével. Vagy ha az egyszemélyes kft. ügyvezetője eddig munkaviszonyban volt, de mostantól – mondjuk mert valahol heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt létesített – inkább megbízási jogviszonyban szeretnénk a közreműködését megjelölni.

A második kérdés:
MIKET KELL FIGYELEMBE VENNI A TŐKEEMELÉS SORÁN?

Az első és legfontosabb alapdokumentum a társaság előző két üzleti évet záró mérlege. Ugye valamennyien ismerjük a Gt. azon rendelkezését, amit a Ptk. is átvett: ha a társaság saját tőkéje két egymást követő üzleti évben meghaladja a társaság jegyzett tőkéjét, úgy a társaságnak
a) gondoskodnia kell a tőkepótlásról,
b) le kell szállítania a törzstőkéjét a jegyzett tőke szintjére (a veszteség rendezése érdekében történő tőkeleszállítás szabályai szerint),
c) pótbefizetést kell elrendelnie, vagy
d) át kell alakulnia valami olyan társasági formává, ami vagy nem igényel kötelező tőkeminimumot, vagy a társaság teljesíteni tudja az ott igényelt kötelező tőkeminimumot (pl. zrt-ből kft-vé).

Az elmúlt hónapokban sokszor találkoztam azzal az esettel, hogy a kft. társasági szerződése nem tette lehetővé pótbefizetés előírását, az 500.000,- Ft-os minimumban meghatározott jegyzett tőke pedig messze fölötte volt a saját tőkének az elmúlt két évben.
Mivel a kérdéses társaság a Gt. szerint működik, ezért kötelező a beszámolót elfogadó taggyűlésen a fenti négy eset valamelyikének az alkalmazása.

Hogyan gondoskodhatna a tőkepótlásról? A legegyszerűbb talán a tőketartalék növelése. A számviteli törvény azonban taxatíve felsorolja a tőketartalék növelésének a lehetőségeit, és a legtöbb cégnek kizárólag az az egy mód áll rendelkezésre, miszerint a társaság jegyzett tőke megemelésével egyidejűleg határozhat a tőketartalék emeléséről is.
A jegyzett tőke megemelése a társasági szerződés módosítását igényli, hiszen a teljesítés tekintetében új rendelkezéseket kell a társasági szerződésben szerepeltetni. Ekkor tehát át kell térnie a cégnek a Ptk. szerinti működésre, és az emelésnek legalább a 3.000.000,- Ft összeg eléréséig meg kell történnie. Nem elég azonban a jegyzett tőke emelését elhatározni, a tőketartalékot is olyan szintre kell megemelni, hogy az a beálló helyzetben megszüntesse a jogszabálysértő állapotot, azaz a végeredményeként a saját tőke és a jegyzett tőke legalább azonos mértékű legyen.

A tőkepótlás másik lehetősége, a pótbefizetés a példánkban szereplő cégben nem nyitott, mert amint fentebb írtam, a társasági szerződése pótbefizetés előírását nem teszi lehetővé. (Általában a pótbefizetés előírásának lehetőségét a cégek azért nem szokták a társasági szerződésben megengedni, mert ez a Gt. szerint egy egyszerű többséget igénylő döntés volt, és a befizetés elmulasztásának jogkövetkezményei ugyanazok, amik a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának elmulasztását követik, és az ügyvéd vagy a könyvelő tanácsára a társasági szerződésben a pótbefizetés lehetőségétől elzárkóznak – holott lehetett ám már a Gt. szerint is azt úgy szabályozni, hogy a kisebbség jogai ne szenvedjenek csorbát, csak ugye ehhez az ügyvédnek kicsit gondolkodnia és dolgoznia kellene.)
Ahhoz, hogy pótbefizetést rendelhessen el, módosítania kellene a társasági szerződését – a tőkeemelés kötelezettségével.
A tőkeleszállítás a példánkban szereplő cégben megintcsak nem járható, hiszen ha még a Gt. szerint működik, akkor 500.000,- Ft a minimum.
Vagy át kell tehát alakulnia bt-vé vagy kkt-vá (ami meglehetősen drága és időigényes), vagy pedig… nos igen, megint ott vagyunk, ahol a part szakad. Az ilyen társaságnak mindenképpen át kell térnie a Ptk. szerinti működésre, el kell határoznia a tőkeemelést és a két mód valamelyikével (pótbefizetés vagy egyidejű tőketartalék-növelés) kell a tőkehelyzetet rendezni.

A pótbefizetés összegét a lekötött tartalékban kell kimutatni. Ennél a teljesítési módnál érdemes odafigyelni arra, hogy osztalék nem fizethető a társaságnál akkor, ha a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. szabályai szerint helyesbített saját tőke (vagyis a lekötött tartalékkal és értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke) nem éri el, vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság jegyzett tőkéjét. A pótbefizetés összege tehát nem veendő figyelembe, amikor az osztalékfizetésről határozunk! Ha a saját tőke az 1.000.000,- Ft. összegű pótbefizetéssel együtt egy 500.000,- Ft-os cégnél mondjuk 600.000,- Ft., röpke matekozással kiszámolhatjuk, hogy nem határozhatunk el osztalékfizetést.

Fontos tudni mind a tőketartalék megemelése, mind a pótbefizetés kapcsán, hogy e két kötelezettség a határozattól számított három hónapon belül a társaság rendelkezésére bocsátandó összegeket takar! Míg a tőkeemelés összegének befizetését elhúzhatjuk, a tőkehelyzet rendezésére vonatkozó előírások mind a Gt-ben, mind a Ptk-ban az azonnali (három hónapon belüli) megszüntetés kötelezettségét tartalmazzák. Ez azt jelenti, hogy nem csupán dönteni kell róla, de teljesíteni is kell azt.

Azoknál a társaságoknál, amelyeknél még csak egy éve van a jegyzett tőke a saját tőke fölött, a tőkehelyzet rendezésének kötelezettségét nem írják elő a jogszabályok. Ha azonban az ilyen cég áttér a Ptk. szerinti működésre, mindenképpen azt javaslom, hogy egyidejűleg rendezzék a tőkehelyzetet, mégpedig úgy, hogy egy közbenső mérleggel mérjék fel a társaság jelenlegi állapotát, vessék össze az év hátralévő részére készített „üzleti tervvel” (itt ez a rövid táv miatt nem szó szerint értendő, de egy pénzügyi tervezést mindenképpen igényelne), és ehhez mérten határozzanak el tőketartalék-emelést is a tőkeemeléssel egyidejűleg.

merlegterv.xls