Széchenyi 2020

Jelenlegi hely

Társas, egyéni vállalkozót terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék



Ki köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles:

 

Társadalombiztosítási szempontból belföldi személynek minősül:

 

  • a Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt, letelepedett jogállású, illetve menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,
  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
  • a hontalan.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség további feltétele, hogy a járulékfizetésre kötelezett a bejelentkezést megelőzően, legalább egy év megszakítás nélküli, a lakcímnyilvántartás szerinti bejelentett lakóhellyel, tartózkodási engedéllyel rendelkezőhontalan esetén bejelentett szálláshellyel rendelkezzen Magyarország területén. Az egyéves időtartamba beleszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel.

 

Mikortól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól áll fenn, azzal, hogy 15 napon belül kell bejelentkezni az adóhatósághoz a járulékfizetés céljából. 

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltétel megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság.

A passzív jogra is tekintettel a járulék fizetési kötelezettség a következők alakul:

 

  • biztosítási jogviszony megszűnését követő 46. naptól keletkezik, amennyiben a korábbi jogviszony legalább 45 napig fennállt, vagy a 45 napnál rövidebb biztosítási jogviszonyt megelőző 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb időtartamú biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonya,
  • amennyiben a biztosítási jogviszony 45 napnál rövidebb volt a megszűnését megelőzően, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság azzal az időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt, és a járulékfizetési kötelezettség a megszűnést követő naptól kezdődik (pl. ha a biztosítási jogviszony 30 napig állt fenn, akkor a járulékfizetési kötelezettség a biztosítási jogviszony megszűnését követő 31. naptól áll fenn),
  • a biztosítási jogviszony szünetelése esetén a szünetelés első napjától fennáll.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alapján egészségügyi ellátásra jogosultak esetén a járulékfizetési kötelezettségük megszűnését követően nem szereznek további 45 napos, ún. passzív jogon is igénybe vehető ellátási jogosultságot!

 

Hol kell bejelentkezni az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítésére?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek az adóhatósághoz kell bejelentkeznie a ’T1011-es adatlap kitöltésével. Az adatlap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, illetve letölthető az adóhatóság honlapjáról:www.nav.gov.hu

 

Melyek a bejelentkezéshez szükséges dokumentumok?

A bejelentkezéshez szükséges dokumentumok (a nyomtatványon kívül):

 

  • személyazonosításra alkalmas igazolvány, [személyazonosító igazolvány (ideértve az ideiglenes személyi igazolványt is), érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély],
  • lakcímkártya,
  • adóigazolvány,
  • TAJ kártya,
  • meghatalmazás, amennyiben nem az igénylő jár el az ügyben.

 

Mennyi az egészségügyi szolgáltatási járulék összege?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2016. január 1-jétől 7.050,- Ft (235,- Ft/nap), amelyet a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni.

A szociális szövetkezetek esetén kedvezőbb járulékfizetési szabályok érvényesülnek.

A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának, harmadik évben 50 százalékának, negyedik évben 75 százalékának, az ötödik évtől 100 százalékának megfizetésére kötelezett.Négy évnél rövidebb jogviszony esetén a kedvezmény másik jogviszonyban érvényesíthető.

A szociális szövetkezetet megillető kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe. 

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tagi jogviszony szünetelése, illetve a tag közfoglalkoztatási jogviszonya alatt a szövetkezetnek nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.

 

A kötelezett helyett fizetheti-e más az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

A járulékfizetést a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti (pl. a jövedelemmel nem rendelkező személy után a családtagja). A járulékfizetésre kötelezett személynek a járulékfizetés átvállalását az állami adóhatósághoz 15 napon belül be kell jelenteni, mert csak az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé az átvállalás/befizetés. Ha a járulékfizetést átvállaló nem fizeti be a járulékot, a járulékfizetésre egyébként kötelezett személy lesz köteles megfizetni azt, az átvállalástól függetlenül.

Mentesül a járulék fizetése alól az a személy akinek kérelmére - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - a járási hivatal - az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából a szociális rászorultság igazolásáról hatósági bizonyítványt állít ki. Az egészségügyi szolgáltatásra való szociális rászorultságot a járási hivatal annak állapíthat meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 120 %-át (2016-ban a 34.200,- Ft-ot), illetve egyedülélő esetén a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át (2016-ban a 42.750,- Ft-ot) és családjának vagyona nincs.

A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, taj számát, a rászorultság tényét, az igazolás érvényességi idejét. A bizonyítvány hatályossága 1 év.

 

Mely egészségügyi ellátások vehetők igénybe e járulék megfizetésével?

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetők jogosultságot szereznek az egészségbiztosításegészségügyi szolgáltatásai teljes körére.

 

Mely esetben és milyen módon lehet kijelentkezni a járulékfizetési kötelezettség alól?

Amennyiben a magánszemély a járulék fizetésére bejelentkezett az adóhatósághoz, és ezt követően biztosítási, illetve egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot szerez, akkor a járulék fizetése alól az alábbiak mentesül:

Biztosítási jogviszony létesítése esetén az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnését nem kell bejelenteni az adóhatósághoz.

Ebben az esetben az állami adóhatósághoz bejelentést teljesít a munkáltató/ foglalkoztató a biztosítási jogviszony létrejöttéről, amely alapján az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszüntetéséről az állami adóhatóság hivatalból gondoskodik. (pl.: munkaviszonyt létesítése)

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszerzése esetén a járulékfizetésre kötelezettnek ’T1011-es nyomtatványon be kell jelenteni az adóhatósághoz a jogosulti jogviszony létrejöttét, a változást követő 15 napon belül. A bejelentés során az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot is igazolni kell.

 

Mi történik, ha a biztosítási jogviszonnyal egyidejűleg egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére is sor került?

 

Amennyiben a biztosítási kötelezettséget később állapítják meg (pl: nem volt bejelentve, vagy munkaügyi jogvitát követően visszahelyezték eredeti munkaviszonyába, stb.), annak, aki a függőben lévő időre egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett, kérelemre az állami adóhatóság visszafizeti az utólag megállapított biztosítási jogviszony időtartamára befizetett járulékát, ha a foglalkoztatója igazolja a biztosítási jogviszonyt.

 

Jogszabályok